Más-más fordulatszámon, de mind a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányol a nyáron. Van, aki Budapestre, más inkább vidékre koncentrál. Van, aki karakteres, önálló programmal turnézik, más direkt kerüli ezt. Van, aki még építgeti magát, más a megítélése javításán dolgozik. Megnéztük, melyikük, mit miért tesz.
Az Új Világ Néppárt vezetője szerint ők a civileket is befogadják.
Az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltje szerint a 2022-es választáson eldől a pártja sorsa.
20-30 jelöltje lehet majd az Új Világ Néppártnak.
Olyan országot kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, ahol stabil és kiszámítható az egészségügyi rendszer, ahol helyreáll a jogállam, ahol a társadalom egymás bizalmára és tiszteletére alapszik. A hvg360 Ellenzék 2022 sorozatának újabb megszólalója.
Drámai szavak kíséretében hagyta el a színt 2017-ben az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje, Botka László, de többen úgy gondolják, hogy most eljött az ő ideje. Noha Botka egyre aktívabb és médiát is épít, forrásaink szerint mindez nem jelenti az országos visszatérését. Karácsony közben vidéki polgármesterekkel tárgyal, amit úgy értelmeznek egyesek, hogy keresi az embert maga helyett a kormányfőjelöltségre. Több politikustársa szerint úgysem fog mást találni, így ő indul majd.
Az Új Világ Néppárt a kiábrándult Fidesz-szavazókat, és a bizonytalanokat is meg akarja szólítani.
Nem reform ez, hanem a mögöttes állam kiépítésének újabb fázisa, míg végül a szegények gyermekei jók lesznek szolgáknak az uradalmakban vagy felszolgálhatnak a kuratóriumi ülések utáni díszvacsorákon.
Az MTA volt elnökének pártja, az Új Világ Néppárt is nehéz helyzetbe kerül, ha módosítják a választási törvényt.
"A változás középről jön" - vázolja a magyar politikai teret az első Orbán-kormány minisztere és az MTA korábbi elnöke, a ma zászlót bontó Új Világ Néppárt alapítója. A politikussá avanzsáló atomfizikus M. Kiss Csabának beszél a nők szerepéről a közéletben, a küldetéstudatról, és új pártjának finanszírozásáról is.
Néhány százan vettek részt a Színház- és Filmművészeti Egyetem új vezetése elleni vasárnapi demonstráción.
Több évtizedes tudománypolitikai szokásjogot rúgott fel Palkovics László azzal, hogy politikai döntéssel avatkozott be egy tudományos pályázatba.
Az MTA volt elnöke nem tudja, mikor szüntetjük meg az esztelen politikai szembenállást, azt viszont igen, hogy rajtunk is múlik, „hiszen van egy szavazatunk.” A Lánchíd körüli politikai csatározást méltatlannak tartja, az MTA-nak pedig szerinte meg kell újulnia. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A legutóbbi tanévben az egyházak által fenntartott általános iskolák és gimnáziumok száma 37-tel emelkedett, ezzel párhuzamosan az állami oktatási intézményeké 19-cel csökkent. Idén már kétszer annyian jártak valamilyen felekezeti iskolába, mint 2010-ben.
Az MTA volt elnöke kevésbé fél a vírustól, mint attól, hogy a járványt rosszul kezelik, aminek szerinte súlyos következményei lesznek az ország számára. Szerinte az értelmiség egy része azért nem mer felszólalni a kormány intézkedései ellen, mert fél a retorziótól. Az emberiségnek fel kell ismernie, hogy szerényebbnek kell lennie – véli Pálinkás József.
Ilyen centralizált hatalom még a pártállam késői éveiben sem működött, és most sem működhet sokáig. Vagyis bukásra van ítélve. A változásra bizonyosan nem kell hosszú éveket várni – állítja Pálinkás József a Hírklikknek adott interjújában.
Pálinkás József sokáig közel volt a tűzhöz, de most már örül, hogy nem kell megégetnie magát, például a CEU és az Akadémia elleni háborúban. A volt miniszter, MTA-elnök, innovációs hivatali elnöknek nem tetszik, ami az országban zajlik, értelmiségiként, civilként aktívan politizál.
A közvélemény-kutatás szerint Karácsony Gergely egy hajszállal le van maradva a Jobbik és a DK politikusa mögött, a többi jelölt megközelíteni sem tudja őket.
Az MTA korábbi elnöke egyelőre nem tudja, mire jut a kormány és a főváros.
